Neveléstörténet Albizottság

Az albizottság céljai, feladatai:

A Neveléstörténeti Albizottság az MTA II. Osztályának keretei között működő, a neveléstudomány tudományos, szakmai követelményeinek hatékony érvényesítése érdekében létrehozott tudományos testület, a Pedagógiai Tudományos Bizottság szakmai felügyelete alatt működő, annak tartalmi munkáját segítő, az adott részdiszciplínára vonatkozó átruházott feladatokat ellátó szakmai munkabizottság. Tagjai a szakterület habilitált és/vagy MTA doktorai, de legalább Ph D címmel rendelkező akadémiai köztestületi tagjai lehetnek. Az új tagok meghívására a szakmai kiválóság előzetes vizsgálatát követően kooptálás útján kerül sor. A testület taglétszáma kötött, maximum 30 fő lehet. Állandó tagjai az MTA Doktora címmel rendelkező neveléstörténeti kutatók, továbbá azok a tiszteletbeli tagok, akik ezt a címet tartós tudományos munkásságuk alapján nyerik el. Az Albizottság további tagjainak kooptálása legfeljebb két akadémiai ciklusra szól, amely a jelzett időszakban végzett szakmai – tudományos – közéleti munka értékelése után folyamatosan meghosszabbítható.

A tudományág elismert művelőinek bevonásával látja el a neveléstudomány részdiszciplínáját alkotó neveléstörténet tudományfejlesztési, – szervezési és minőségbiztosítási feladatait:

  • figyelemmel kíséri az általa gondozott tudományág hazai helyzetét s az akadémiai beszámolási ciklusokhoz igazodva elemzést készít arról;
  • az MTA Pedagógiai Tudományos Bizottságának felkérésére véleményezi az ’MTA doktora’ cím megszerzéséhez teljesítendő speciális szakterületi követelményeket;
  • tagjai közül felkért szakértők véleményt formálnak az ’MTA doktora’ címre pályázók habitusáról
  • figyelemmel kíséri a tudományos utánpótlás helyzetét, a neveléstudományi doktori iskolák pedagógiatörténeti programjainak működését;
  • tudományos üléseket szervez, működteti az Albizottság éves Pedagógiatörténeti Konferenciáját és egyéb szakmai rendezvényeit;
  • ápolja és fejleszti a tudományág hazai és nemzetközi kapcsolatait;
  • segíti a szakterület szakmai utánpótlásának kialakítását, a fiatalabb kutatók bekapcsolódását a hazai és nemzetközi tudományos-szakmai közéletbe;
  • állást foglal a tudományág körébe tartozó vagy a tudományág szempontjából jelentős tudományos, tudománypolitikai, kutatásszervezési kérdésekben;
  • kezdeményezheti az Akadémia mint köztestület véleménynyilvánítását a tudományágat érintő jelentős ügyekben;
  • kiadja a Pedagógiatörténeti Szemle című folyóiratot, felkéri annak szerkesztőit és szerkesztőbizottsági tagjait, és folyamatosan kontrollálja annak szakmai színvonalát;
  • kapcsolatot tart a tudományág köztestületi tagjaival.

Az albizottság elnökeProf. Dr. Németh András az MTA doktora

Az albizottság titkára: Prof. Dr. Ambrusné Kéri Katalin (szakmai kapcsolatok, regionális munkacsoportokkal való kapcsolattartás koordinálás)

Az albizottság titkára: Dr. Pornói Imre (a munka technikai szervezése és koordinálása)

Az albizottság tagjai: Ambrusné Kéri Katalin dr. habil.; Baska Gabriella; Biró Zsuzsanna Hanna; Boreczky Ágnes; Dombi Alice   dr. habil; Donáth Péter MTA Doktora; Géczi János dr. habil.; Golnhofer Erzsébet dr. habil.; Hegedüs Judit; Karády Viktor MTA tagja; Kereszty Orsolya  dr. habil.; Kovácsné Németh Mária dr. habil.; Kurucz Rózsa dr. habil.; Mikonya György dr. habil.; Nagy Péter Tibor MTA Doktora; Nóbik Attila; Németh András MTA Doktora; Pornói Imre; Pukánszky Béla MTA Doktora; Rébay Magdolna dr. habil.; Sáska Géza; Szabó Lajos; Szabó Péter dr. habil.; Szabolcs Éva  dr. habil.; Tészabó Júlia; Ugrai János dr. habil.; Vincze Beatrix

Tiszteletbeli tagok: Kardos József MTA Doktora; Kelemen Elemér; Mann Miklós MTA Doktora

Meghívottak: Tölgyesi József

Az albizottság folyóirata Pedagógiatörténeti Szemle

Főszerkesztő:  Pukánszky Béla, Technikai szerkesztő: Nóbik Attila

A szerkesztőbizottság tagjai:  Kéri Katalin, Németh András, Szabolcs Éva

Nemzetközi szerkesztőbizottság: Prof. Dr. Rotraud Coriand, Universität Duisburg-Essen; Prof. Dr. Lucien Criblez, Universität Zürich; Prof Dr. Gerald Grimm, Alpen-Adria-Universität, Klagenfurt; Prof. Dr. Johanna Hopfner, Karl-Franzens-Universität Graz; Prof. Dr. Klaus-Peter Horn, Georg-August-Universität Göttingen; Dr. Tomáš Kasper, Technická univerzita v Liberci; Prof. Dr. Iveta Kestere, Latvijas Universitate; Prof. Dr. Christine Mayer, Universität Hamburg; Prof. Dr. Simonetta Polenghi, Università Cattolica del Sacro Cuore, Milano; Prof. Dr. Edvard Protner, Univerza v Mariboru; Prof. Dr. dr. hc. Ehrenhard Skiera, Universität Flensburg; Prof. Dr. dr.hc. Heinz-Elmar Tenorth, Humboldt Universität zu Berlin