Andragógiai Albizottság

Az albizottság céljai, feladatai:

Az Andragógia Albizottság célkitűzései összhangban vannak a felnőttek tanításának és tanulásának kutatását és fejlesztését előirányzó főbb nemzetközi dokumentumokkal és nyilatkozatokkal (UNESCO GRALE3, UNESCO 2015 Recommendation on Adult Learnnig and Education, ICAE Deklarációk), az európai közösségi „Felnőtt-tanulási Agenda” kutatás-fejlesztési irányával. Ugyanakkor az Andragógia Albizottság osztja az Európai Felnőttoktatási Társaságnak (EAEA) a felnőttek tanulását támogató Kiáltványa pontjait (EAEA 2016 Manifesto on Adult Learning and Education: ’The Power and Joy of Learning’).

Az Albizottság szoros kapcsolatot tart fenn az Európai Felnőttoktatás Kutatási Társasággal (ESREA), valamint a Nemzetközi Összehasonlító Felnőttoktatás-Kutatási Társasággal (ISCAE).

Az Albizottság kiemelten fontosnak tartja a felnőttoktató/felnőttképző professzió fejlesztését annak érdekében, hogy egyszerre lehessen növelni a felnőtt tanulók számát és a felnőttek tanulási teljesítményét. Ennek érdekében az Andragógiai Albizottság tudományos tanácskozásokat, szemináriumokat szervez, melyek keretében neveléstudományi és interdiszciplináris szempontból releváns elméleti és gyakorlati kérdések, trendek megvitatását ösztönzi a felnőttoktatás és –képzés formális, non-formális és informális keretek között történő megnyilvánulása relációjában.

Az Albizottság másik lényeges missziója, hogy mindazon felsőoktatási és akadémia műhelyek számára nyitott fórumot biztosít, melyekben a felnőttek tanulása és tanítása andragógiai – pedagógiai problémaként megjelenik akár elméleti, akár gyakorlati dimenzióban. Ezen túl az Albizottság számít azokra a szakpolitikai reflexiókra, melyeket szakminisztériumi oktatási és képzési, kulturális és foglalkoztatási műhelyek reprezentálnak, s téma-specifikus kontextusban kiegészülnek mértékadó véleményformáló tényezők (pl. Gazdasági Kamara, Számvevőszék, KSH, Civil Szervezetek, Felekezetek, stb.) álláspontjaival is.

Az albizottság elnöke: Dr. Németh Balázs PhD egyetemi docens

Az albizottság alelnökei: Dr. T. Molnár Gizella és Dr. Vehrer Adél PhD egyetemi docens

Az albizottság titkára: Dr. Molnár György, PhD egyetemi docens

Az albizottság tagjai: Angyal Árpád Béla, Arapovics Mária, Bajusz Klára, Barkó Endre, Barta Tamás, Benedek András, Benke Magdolna, Benkei Kovács Balázs, Benő Kálmán, Bihall Tamás, Boga Bálint, Brüll Edit, Bujtor István, Cserné Adermann Gizella, Csoma Gyula, Dominek Dalma, Erdei Gábor, Eszik Zoltán, Farkas Claudia, Farkas Péter, Feketéné Szakos Éva, Fodor Imréné, Földiák András, Gelencsér Katalin, Gerencsérné Újvári Edit, Györi Csaba, Györgyi Zoltán, Horváth Margit, Illés Lajosné, Jászberényi József, Kálmán Anikó, Kereszty Orsolya, Kocsis Mihály, Koltai Dénes, Koncz Gábor, Kovács Ilma, Kraiciné Szokoly Mária, Krisztián Béla, Lada László, Ligetiné Verebély Anna, Lükő István, Magyar Edit, Magyar Miklós, Maróti Andor, Márkus Edina, Mayer József, Ménes András, Miklósi Márta, Mohácsi Márta, Molnár György, Nagy László, Pethő László, Polónyi István, Pordány Sarolta, Sári Mihály, Sáska Géza, Sós Tamás, Striker Sándor, Szabados Lajos, Szabó János Zoltán, Szabó József, Sz. Molnár Anna, Sz. Tóth János, Széchy Éva, Szilágyi Antal, Sz. Tóth János, Kiss Tamás, Tratnyek Magdolna, Vámosi Tamás, Várnagy Péter, Vedovatti Anildo, Wentzel István, Zachár László, Zalay Szabolcs, Zárda Sarolta, Zentai Gabriella

Az albizottság téma-orientációi: 

  • A felnőttek tanulásának és tanításának története – intézmények, szervezetek, mozgalmak és személyiségek a felnőttoktatás történetében;
  • A felnőttek tanulásának és tanításának elmélete;
  • A felnőttek tanításának és tanulásának hatékony módszerei, Személyiség és felnőtt-tanulás;
  • Az iskolarendszerű felnőttoktatás és képzés problémái és kihívásai;
  • A felnőttek tanulása a munkahelyeken; Munkahelyi és munka helyetti tanulás, foglalkoztatás és mobilitás, jólét és elszegényedés;
  • A felnőttek tanításának és tanulásának hatása az egyén és közösségek közötti kapcsolatra: identitás, közösségi felelősség és fejlesztés, részvétel, ifjúsági felnőttoktatás,
  • A felnőttek tanulásának lokális és globális perspektívái: tanuló városok és régiók, tanuló közösségek;
  • A felnőttek tanításának és tanulásának politikai kontextusai: részvétel és teljesítmény, Hozzáférés és esély: kereslet és kínálat problémája;
  • A demográfia és a migráció hatása a felnőttek tanulására, az idősek tanulása és tanítása;
  • Minőség és felnőtt-tanulás; Minőségeszközök a felnőttoktatás és képzés világában– mérés és értékelés, tananyag és időszerkezet, monitoring, validáció és tanácsadás, finanszírozás;
  • A felnőtt-oktatói professzió fejlesztésének trendjei és kihívásai;
  • Speciális társadalmi csoportok és felnőtt-tanulási lehetőségek, korlátok valósága;
  • A tanulási képességek fejlesztése és a komplex képesség-fejlesztés, a képesség-megfeleltetés (skills mismatching) kihívásai a felnőttek oktatása és képzése során.

Nekrológ Maróti Andor halálára (1927-2021)

Gyászol a magyar kultúra és művelődés közössége, az MTA Pedagógiai Bizottság Andragógiai Albizottsága, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézete,  és a Magyar Pedagógiai Társaság, mert 2021 augusztusában, néhány nappal 94 születésnapja után örökre elment A SZERETVE TISZTELT TANÁR ÚR, Maróti Andor, korábbi hallgatói közül a felsőoktatásban tanárként dolgozók számára Maróti Bandi, címzetes egyetemi tanár, a magyar művelődésügy, a közművelődési szakemberképzés, a magyarországi kultúrakutatás meghatározó alakja,  a komplex kultúrakutatás metodológiájának hazai megalapozója. A hosszú és gazdag életútja során aktív részese volt a XX. század nagy történelmi, társadalmi eseményeinek.  1927-ben Budapesten született. Középiskolai tanulmányait a ciszterci rend budai Szent Imre Gimnáziumban végezte. Túlélve a háború utáni turbulens korszak eseményeit (hadifogság) 1950-1954 között az ELTE BTK-n magyar-történelem, magyar-újságíró szakon tanult.

A diploma megszerzése után újságíró a Magyar Nemzet című napilap kulturális rovatánál, 1957 és 1961 között pedig a Művelődésügyi Minisztérium Közművelődési Főosztályán dolgozott.  1961-től 1995 évi nyugdíjazásáig neve és élete felsőoktatáshoz kötődött, az ELTE BTK-n létrehozta és vezette a Népművelési (Közművelődési) Tanszéki Szakcsoportot, s hamar a kultúra filozófiájának, a művelődés, a közművelődés ügyének és tanításának meghatározó, iskolateremtő személyiségévé vált. Elkötelezett tanár és tudós értelmiségiként végig járta a köz művelődéséért felelősséget vállaló közművelődési szakma és hivatás elismertetésének, a különböző néven indított egyetemi szakok megalapításának és működtetésének rögös útját, értő kritikai szemlélettel beemelve a képzésbe a nyugati típusú filozófiai, szociológiai, kulturális antropológiai, andragógiai irányzatok szellemiségét, főbb forrásait, meghívta képviselőit.

Az ELTE BTK-n túl tanított a budapesti az egri, a szombathelyi Tanárképző Főiskolán, valamint a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Budapestre kihelyezett levelező tagozatán, és végül 2006-tól az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán. Azonban tanári, kutatói és szakírói munkásságát hihetetlen munkabírással, a tőle megszokott szakmai elkötelezettséggel és igényességgel élete végéig folytatta. Publikációi főleg a művelődésfilozófia, a közművelődés, az andragógia elmélete és módszertana tárgyköréhez kapcsolódnak. Könyvei, tanulmányai és konferencia-előadásai a mai napig meghatározóak a kultúrafilozófia, az egyetemi kulturális szakemberképzés, az andragógiai tudományos élet és a kultúramenedzselés területén.

Közéleti emberként számos külföldi fórumon és magyar szervezetben (Magyar Pedagógiai Társaság, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat) képviselte a kultúra, a művelődés, a felnőttkori tanulás ügyét. Számos állami kitünttésben és civil szervezeti elismerésben részesült. A tőle kapott tudást, kutató magatartást és kritikai szemléletet tovább viszi sokezer tanítványa. Csendes, gondolkodó, hallgatóira figyelő személyisége örökre velünk marad.

  1. augusztus 11.

Lejegyezte: Kraiciné Szokoly Mária PhD,

tanítványa az ELTE BTK népművelés szakon 1964-1969 között

 

 

In memoriam Sz. Tóh János (1947-2019)

Elhunyt Sz. Tóth János kollégánk és barátunk, az andragógia és a művelődés tudományának egyik nemzetközileg is ismert és elismert művelője, a Magyar Népfőiskolai Társaság elnöke és az MTA Pedagógiai és Tudományos Bizottság Andragógiai Albizottságának tagja. János 1947-ben született, szociológus-ként diplomázott, de elsősorban kiváló népművelőként, népfőiskolai szakemberként ismerte, ismerhette meg a felnőttnevelés világában tevékenykedő szakmabeliek többsége. Úgy tekintettünk rá, mint akinek az élete a népfőiskola, a népfőiskolai mozgalom, annak minden szép és kevésbé derűs stációjával.

De Sz. Tóth János remek tollú író és újságíró, valamint szerkesztő is volt, ezt tükrözi a népfőiskolai folyóirat számos évfolyamának gazdag tárháza, a sok-sok magyar és idegen nyelvű publikáció, elemzés, melyek mindegyike sajátos szemléletet, kritikai irányt hordozott. Sz. Tóth János generációjának azon reprezentánsa, aki remek szaknyelvi tudással kiválóan tárta fel nemzetközi környezetben is a felnőttek tanulásának és tanításának problémát. Kutatóként, hazai és nemzetközi projektek vezetőjeként pedig az összehasonlító elemzések terén is pótolhatatlan munkákat hagy ránk.

Tudományos munkásságát jól példázza, hogy a tanítás, az egyetemi műhely szervezése mellett elsősorban a felnőttnevelés minőségi fejlesztése érdekelte. Legjobban a hallgatók között érezte magát, akiknek remek előadásokat tartott nevelés- és művelődés-történeti, elméleti és gyakorlati kontextusokban egyaránt. János tanított az ELTÉ-n és több hazai és külföldi egyetem vendégelőadója is volt, évekig dolgozott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető docenseként. Zavarta a sok beszéd, inkább a cselekvés ember volt, s szerette, amikor valami jó, igazi gondolat valósággá vált. Értette de nem fogadta el a felsőoktatási környezet sokszor lassú, tétova magatartását, mely nem érti a felnőttek tanulásához kapcsolódó változó igényeket, nyitott és rugalmas formákat. Véleményét sosem rejtette véka alá megalkuvó módon, s talán ezért sem tartozott, s kötődött semmilyen irányzathoz, csoporthoz, vagy épp áramlathoz. Sokan a magyar „Freire-ként” tekintettek rá, mert együtt tanult és tanított a felnőttekkel, így vitte tovább Illyés Gyula intő gondolatait!

Sz. Tóth János a Felnőttoktatás Nemzetközi Tanácsának alelnöke (Toronto, 2000-2002), az Európai Felnőttoktatási Társaság elnöke (2002- 2008) is volt, de évekig az EU Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatóság, továbbá a Tempus Közalapítvány felnőttképzési szakértőjeként is megnyilvánult, munkásságát az International Hall of Fame első magyarországi kitüntettjeként is elismerték. Nemzetközi kapcsolatait az őszinte emberi megnyilvánulás, a nyitottság és a szellemi érdeklődés vezette.

Látásmódja, felfogása sokunk andragógiai, felnőttnevelési és népművelői gondolkodását formálta, s alakítja ma is! Már most nagyon hiányzik mosolya, segítő támogatása, valamint figyelme és szelíd, de nagyon is alapos kritikája!

Németh Balázs, egyetemi docens

Az MTA PTB Andragógiai Albizottság elnöke/MELLearN ügyvezető elnök

 

Nekrológ Lada László halálára

 

Lada László (1946. május 20. Újpest – 2021. január 27. Budapest)

Gyász érte a felnőttképzés világát, életének 74. évében váratlanul elhunyt Lada László történelem szakos tanár, népművelő, andragógus kollégánk, barátunk, a felnőttkori tanulás megújításán évtizedeken át tevékenykedő pedagógiai-andragógiai szakember. Szociálisan érzékeny oktatási szakembert, andragógiai kutatót vesztettünk el, hiszen elméleti és gyakorlati munkásságának középpontjában mindig a széles értelemben vett nép művelése, a kultúra, a műveltség, a tudás széleskörű terjesztésének kérdése állt. Különösen fontos volt számára a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok képzés útján történő felzárkóztatásának, segítésének kérdése, az új analfabétizmus felszámolása, a felnőtt tanulók általános és középiskolai képzésének szervezeti és módszertani megújítása.

  1. évi nyugdíjazásáig széles utat járt be, 1985-2007 között andragógusként fejlesztő-kutatói munkássága főként az Országos Pedagógia Intézethez, majd az Országos Közoktatási Intézethez, végül a Nemzeti Felnőttképzési Intézethez kötődött. Számos felsőoktatási Intézményben volt oktató (PTE, ELTE, SZIE, Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola). Közéleti munkássága az MTA Pedagógiai Bizottság Andragógiai Albizottsághoz kötődött, 1997-től egy ideig titkára, haláláig tagja volt. Szakmai munkája kiemelkedően fontos volt a Felnőttoktatási Lexikon szerkesztése során, és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet égisze alatt éveken át megjelenő Felnőttképzés c. szakfolyóirat szerkesztő bizottságában.

A Magyar Pedagógiai Társaság Felnőttnevelési, majd Felnőttképzési Szakosztályának alapító tagja, a felnőttoktatás és képzés helyzetéről és fejlesztésének irányairól tartott előadásai éveken át bázisát jelentették a szakosztály által szervezett Felnőttképzési Road Show (Pécs, Szombathely, Szeged, Miskolc, Budapest) programjainak.

Csendes, gondolkodó személyisége, széleskörű műveltségén alapuló meglátásai hiányozni fognak. Örökké emlékezünk rá.

Kraiciné Szokoly Mária PhD

ELTE PPK FTI, c. egyetemi docens

a Magyar Pedagógiai Társaság Felnőttképzési Szakosztály elnöke

 

Lada László fontosabb publikációi:

Lada László: A kettészakadó magyar társadalom Új Pedagógiai Szemle, 1995/2

Csoma Gyula – Lada László (1997): Tételek a funkcionális analfabétizmusról Fejlesztő Pedagógia, Mentor-Szanator Kft., Bp., 1997/1 Pedagógiai Műhely Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Intézet, Nyíregyháza, 1997/1 Magyar Pedagógia.

Lada László: Hamburg kapcsán a magyar felnőttoktatás helyzetéről Szin, Magyar Művelődési Intézet, 1997, 2/4

A túlsó part messze van Szerk.: Lada László , Békés megye képviselő testülete pedagógiai intézete , Békéscsaba , 1997

Lada László: Műveltségi törésvonalak a magyar társadalomban A túlsó part messze van, Szerk.: Lada László, Békés megye képviselő-testülete Pedagógiai Intézete, Békéscsaba, l997.

Lada László: Az általános műveltség felértékelődése Új Pedagógiai Szemle, 1998/ Január

Tantervi ajánlat a felnőttek általános és középiskolái számára Szerk.: Lada László, 1998, Békéscsaba, Békés megyei Pedagógiai Intézet.

Alapismereti Tantervi ajánlat a felnőttek általános iskolai tanulásához. , Szerk.: Lada László, Magyar Miklós, 1999. Budapest. OKI Felnőttoktatási Központ.

Társadalomismeret tantervi ajánlat a felnőttek középiskolái számára Kóbor Zoltán, Szerk.: Lada László, 2000 Budapest. OKI Felnőttoktatási Központ.

Dinnyés János, Rakóczkiné Tóth Katalin , Lada László: Felnőttképzés Távoktatási Tankönyv, 2001. Gödöllő, Szent István Egyetem GTK. Humán erőforrás Menedzser Szak.

Lada László: Kell-e külön tankönyv az iskolarendszerű felnőttoktatás számára, Educatio, 2000/ősz. 608-611.p.

Az iskolarendszerű felnőttoktatás szerepe a társadalmi mobilitásban 2002. In: Felnőttoktatási Akadémia OKI, Bp.